Egy kis történelem:)
A II.világháború okai

Mivel hogy a Call of Duty2 a II. világháború történetére épül, azthiszem jó ha tisztába vagyunk a világháború okaival:)

AZ EURÓPAI HÁBORÚ OKAI

        Aki tisztában van a történelemmel, az tisztában van azzal a ténnyel is, hogy az I. világháborút a németek elveszítették. A II. világháború kirobbanásában ez hatalmas szerepet játszott, mivel az 1918-ban aláírt - a németekre rákényszerített - versaillesi békediktátum a II. világháború kirobbanásának fő okozója. Ezen békediktátum az örökös békét volt hivatott biztosítani, de ezzel szemben - a győztesek ésszerűséget meghaladó bosszúvágya miatt - a későbbi háború életre keltője lett.
        Néhány szó a békeszerződésről: Woodrow Wilson amerikai elnök által 1918-ban meghirdetett 14 pontból született, amik a következők voltak:

1. A titkos diplomácia megszüntetése
2. Tengerek szabadsága
3. A nemzetek közötti mesterséges kereskedelmi határok eltüntetése, a gazdasági élet szabadsága
4. A nemzetek fegyveres erőinek csökkentése
5. A gyarmatok kérdésének részrehajlás nélküli rendezése
6. Az orosz nép önrendelkezési jogának és területi épségének visszaállítása
7. Belgium kiürítése és jogaiba való visszahelyezése. Elzász-Lotaringia visszacsatolása Franciaországhoz
8. 
   
9. Olaszország nemzeti igényének kielégítése. Autonómia Ausztria-Magyarország népeinek.
10. 
    
11. Nemzetközi garancia Románia, Szerbia és Montenegró területi integritására
12. A török uralom alatt élő más nemzetiségű népek autonómiájának biztosítása és a Dardanellák függetlenítése, hogy szabadon átkelhessen rajta valamennyi nemzet
13. Független Lengyelország megalapítása, tengeri kikötővel
14. Népek egyetemes szövetsége olyan szerződések eredményeként, amelyek kölcsönösen biztosítják egymás politikai függetlenségét és területi sértetlenségét, legyen szó akár nagy akár kis nemzetről.

A békatárgyalások során a német küldöttség elfogadta a 14 pontot, Nagy-Britannia viszont kizárta a 2. pontot, ami a tengerek szabadsága. Franciaország jóvátételt követelt a háborús agresszor Németországtól az általa okozott károkért. Ez megadta az amúgy is romokban heverő német gazdaságnak a kegyelemdöfést.
        A békeszerződés ezenkívül súlyos területi veszteségekkel is sújtotta a veszteseket /itt kell megjegyeznem a Magyarországot területének 2/3 részétől megfosztó békeszerződést, ami az aláírása helye –Trianoni vadászkastély- miatt gyalázatos Trianoni békeként vonul be a magyar történelembe/. Németország elvesztette gyarmatait és területeinek egy részét: Belgium kárpótlásként megkapta Eupen, Moresnet és Malmédy körzetét. Luxemburg független lett. A Saar-vidék a Népszövetség kormányzása alá került, de szénbányáit Franciaországnak átengedték. Elzász és Lotharingia a németek által okozott károk kárpótlásaképpen Franciaországé lett. A békediktátum értelmében a Rajnai vízi utat és Németország határát demilitarizálták. A folyó bal partján nem létesíthettek katonai objektumot. Népszavazás után Schleswig északi részét Dánia kapta meg. Az egyik legjelentősebb területveszteség keleten –a Baltikumon- érte a németeket. Lengyelország megkapta Nyugat-Poroszországot és Poznan Tartomány legnagyobb részét. Ezáltal egy lengyel korridor néven ismert terület - „folyosó” - keletkezett, ami kettéválasztotta a porosz területeket. Danzig /Gdansk/ a Népszövetség hatásköre alá tartozó szabad várossá vált. Memelt Németország ellenében Litvánia kapta. Felső-Sziléziát kettéosztották és a nem német lakosság nagy részét Lengyelország kapta, a másik németek által lakott részt népszavazás útján addigi tulajdonosa megtarthatta. Ezen intézkedések során Németország 64.000 km2-nyi területet és kb. 6.000.000 embert vesztett.
        Most pedig térjünk vissza a gyarmatokhoz. Németország gyarmatait ugyanis a szövetségesek felosztották maguk között. Afrikában Kamerunt és Togót felosztották Nagy-Britannia és Franciaország között. Délnyugat-Afrikában levő gyarmatokat a Dél-Afrikai Köztársaság kapta meg. A Csendes óceánon Németország átengedte a Marshall-szigeteket Japánnak, Új-Guineát Ausztrália, Naurut Nagy-Britannia Szamoát pedig Új-Zéland vette birtokába. A Kiaocsao nevű gyarmat a Santung tartományban Japáné majd később ismét Kínáé lett.
        A területi veszteségeken kívül Németországnak haderején is drasztikus csökkentést kellett véghezvinnie, ugyanis a békediktátum értelmében a német hadsereg létszáma nem haladhatta meg a 100.000 főt. Ezenfelül a német légierő megszűnt létezni, hadiflottája is csak árnyéka volt önmagának a korlátozás miatt, ami sújtotta. A flotta nem rendelkezhetett tengeralattjáróval - az I. világháború alatt az antant országok megtanulták félni a német „tengeri farkasokat” - 6 csatahajója,6 cirkálója, 12 rombolója és12 torpedónaszádja maradt. Az újonnan épített hajók maximum 10.000 tonnásak lehettek, ami a Királyi Haditengerészet „nagy” hajóinak 1/3-a volt. Mikor az amerikaiak félrehúzódtak a szövetségesek egyetlen célja Németország minél nagyobb kizsákmányolása. Vegyük példának, hogy a franciák bevonultak a Ruhr-vidékre és azt a jóvátétel elmaradása ürügyén birtokukba vették.
        Ezenkívül a háborúhoz szükség volt a kirobbantó diktátor - Adolf Hitler - beteg elméje és hibás világfelfogása.
        Az antanthatalmak bosszúja alapján született Versailles-i békediktátum, az általános gazdasági helyzet és ezekből kifolyólag az általános elégedetlenség, a nyomor adta a lehetőséget, hogy egy megromlott ember - Adolf Hitler - az ország élére álljon, és háborúba vezesse ismét Németországot

A CSENDES-ÓCEÁNI HÁBORÚ OKAI

        A csendes-óceáni hadszíntéri harcok résztvevői az USA és Japán, később bekapcsolódik a Szovjetunió és Anglia lévén, hogy a gyarmatai a térségben voltak találhatók. Mint azt már tudjuk a történelmet a győztesek írják, ezért több helyen találhatunk olyan írásokat, miszerint a csendes-óceáni háború kirobbantásáért egyértelműen a Japán Császárság okolható. Amint az később kiderült a háborúhoz Rooseveltre és az őt támogató amerikai multinacionális cégekre is szükség volt. Az amerikai gazdaság fejlődése ugyanis az 1940-es években megtorpant, miközben a japán gazdaság egyre erősödött és félő volt, hogy az Amerikai Egyesült Államok elveszti a térségben a vezető szerepet. A tanácskozások során abban egyeztek meg, hogy Japánt rövid időn belül háborúban szét kell zúzni, ugyanis a japán gazdaság néhány év alatt az amerikai gazdaságon felülkerekedett volna. A megoldás tehát elméletben már megszületett, de az amerikai közvélemény ellenezte a háborút. Adott volt a feladat: a lakosságot a háborúra kell hangolni. Azt a megoldást találták ki, hogy egy aljas hadüzenet nélküli japán támadás kellőképpen felborzolja a kedélyeket, és a bosszútól szomjas férfiak és nők már nem ellenzik a gaz fenevad szétzúzását. Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy ez az aljas támadás Pearl Harbor-ban következett be.
        Azt a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy az Amerikai Egyesült államok vezetése tudott-e a támadásról. Egyesek szerint az USA nem tudott a készülő támadásról, más állítások szerint, pontosan tudott a Pearl Harbour ellen készülő támadásról. Sok egyéb feltételezés is megfér e két szélsőséges állítás között. Nehezen hihető viszont, hogy egy olyan ország, amely megfejtette már a későbbi ellenfél diplomáciai kódjait ne szerezzen tudomást, egy ellene készülő támadásról. Az amerikaiak tudtak arról, hogy a japán fél valamire készül, mert egy elfogott, és megfejtett japán üzenetból megtudták, hogy a japán kormány arra utasította amerikai nagykövetét, hogy semmisítse meg a kódkönyveket, ami az elkövetkező háború jele. És a háború be is következett.  (by Kaz)

Oldal: A II. Világháború okai
Call of Duty Multiplayer mánia - © 2008 - 2024 - codozzunk.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat